Nagykárolyban a Háromszék Táncegyüttes

 

A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes Erdély-menyegzÅ‘ c. legújabb táncszínházi produkcióját mutatja be Nagykárolyban. Az elÅ‘adást április 6-án, szerdán 19 órától lehet megtekinteni a Kulturális Központ színháztermében.

Az Erdély-menyegzÅ‘ c. elÅ‘adás Mihályi Gábor (Érdemes Művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetÅ‘je) elsÅ‘ rendezése Erdélyben. Az elÅ‘adás színpadi világában Erdély és a menyegzÅ‘ fonódik össze, az otthon, a haza és a házasság. Erdélynek a magyar kultúrában, történelemben, művelÅ‘désben, tudományban elfoglalt szerepe, egyáltalán az erdélyiség, mint összmagyar kérdés egy nagyon univerzális, nagyon mélyre ható és magasságokba emelkedÅ‘ közösségi problematika – fogalmazza meg Mihályi Gábor, rávilágítva arra, hogy a házasság ezzel szemben a lehetÅ‘ legszemélyesebb téma és „legalább annyira az életünkrÅ‘l szóló, az élet lényegét megfogalmazni kívánó lehetÅ‘ségeket rejt magában”.

Az elÅ‘adás történetmesélés helyett szimbólumokra, asszociációkra és a mozdulatra épül. A téma bonyolultsága és gazdagsága miatt fontos szerep jut ugyanakkor a háttéranimációnak. Izgalmas színként - a táncegyüttes életében elÅ‘ször – négy fÅ‘s kamarakórus is közreműködik a produkcióban. Az elÅ‘adás rendezÅ‘-koreográfusa Mihályi Gábor, a rendezÅ‘ munkatársa Orza Calin koreográfus, a forgatókönyv és a dramaturgia Prezsmer Boglárka munkáját dícséri, a zenét Kelemen László szerezte. Az elÅ‘adás jelmeztervezÅ‘je Furik Rita, a díszletet, videót és animációt ÜtÅ‘ Gusztáv és Ferencz Hunor készítették.

A Háromszék Táncegyüttes vendégjátékát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.Jegyek elÅ‘vételben a nagykárolyi Kulturális Központban kaphatók (a teljes árú belépÅ‘ 20 lejbe, a kedvezményes jegy 10 lejbe kerül).

 

 

 

/Rövidhír/

A Háromszék Táncegyüttes április 6-án, szerdán 19 órától a nagykárolyi Kulturális Központban mutatja be Erdély-menyegzÅ‘ c. táncszínházi produkcióját. Az elÅ‘adás rendezÅ‘-koreográfusa Mihályi Gábor, társkoreográfus Orza Calin, zeneszerzÅ‘ Kelemen László, dramaturg Prezsmer Boglárka, jelmeztervezÅ‘ Furik Rita, díszlettervezÅ‘ ÜtÅ‘ Gusztáv, videó és animáció Ferencz Hunor. Jegyek elÅ‘vételben a Kulturális Központban kaphatók (a teljes árú belépÅ‘ 20 lejbe, a kedvezményes jegy 10 lejbe kerül).

 

 

Ansamblul de Dansuri „Háromszék” la Carei!

 

Ansamblul de Dansuri „Háromszék” din Sf. Gheorghe prezintă pe 6 aprilie de la ora 19 în Centrul Cultural din Carei spectacolul de dans-teatru „Cununia” (Cântec pentru speranță) în regia lui Mihályi Gábor.

 

Spectacolul se realizează în jurul actului sacru al cununiei și al fragmentelor istorice din viața Transilvaniei. Cămin, căsnicie, casă, acasă – tot ce înseamnă pentru noi această tradiție primită de la strămoși. Imaginea scenică se formează ca o țesătură într-un peisaj poetic. Prin circul etern al existenței viață – cununie – moarte – renaștere dorim să dăm dovadă despre noi în prezent și despre valorile noastre.

 

Cununia este o stare de tranziție, un act sacru, iar drumul parcurs, căsătoria, ospățul și toate obiceiurile acestei uniuni reprezintă o tradiție bogată în memoria culturală acestei regiuni. În ce măsură ne angajăm tradițiilor în prezent? Oare ce putem să redăm lumii de azi din spiritul acestei tradiții atât de efemere care se schimbă odată cu sufletul omului în care trăiește? Cununia este un spectacol de dans teatru folcloric expresiv cu o tonalitate poetică intensivă însoșită de un cor puternic.

 

Regizor-coregraf: Mihályi Gábor (director artistic al Ansamblului Folcloric de Stat din Ungaria)

 

Biletele se găsesc la Centrul Cultural (bilet întreg 20 lei, bilet redus 10 lei).

 

Spectacolul invitat se realizează în sprijinul Fondului Cultural Național din Ungaria (Nemzeti Kulturális Alap).

 

www.hte.ro

 

 

Erdély-menyegzÅ‘

Ének a reményhez

 

Köszöntelek téged,

Fényes világ,

Ki a fényes ez világot

megfényesítetted,

Édes áldott napom.

 

Eljegyezni magunkat újra és újra azzal, ami a miénk – csengÅ‘ ének, gyógyító varázsige, mozdulatban Å‘rzött érték, lelkület, szellemiség. Mint felületbÅ‘l dombormű emelkedik ki e táncszínházi költeményben a látható lényeges, mit máskor lehunyt szemünk mögött idézünk fel csupán. Ez a valóság a miénk lehet ma is, ha befogadjuk.

 

Színpadi világunkban Erdély és a menyegzÅ‘ fonódik össze, az otthon, a haza és a házasság. A házasság és a történelmi emlékezet töredékeinek végtelenben találkozó párhuzama e szÅ‘ttes. A keletkezÅ‘ élet - házasság - halál - újjászületés körforgásában magunkról kívánunk szólni, az értékekrÅ‘l, miket hordozunk és a jelenrÅ‘l, mit érzékelünk.

 

A férfi és nÅ‘ találkozása, párjátéka meghatározza a létezést. A házasság az emberi élet legfontosabb és talán legnehezebb velejárója. A menyegzÅ‘ egyfajta küszöbállapot, átváltozás, szakrális átlényegülés. A feléje vezetÅ‘ út, a házasodás, a lakodalom, a vendégség és annak mindenkori szertartásaival átitatott képek közös emlékezetünk fontos részét alkotják. Mit vállalunk mindebbÅ‘l elkötelezÅ‘désünkkel? Mi mellett foglalhatunk állást ma? Magunkat faggatjuk amúltnagyjainak töredékes megidézésével is: megtartó-e a Bethlenek, Bolyai, KÅ‘rösi, Apor Péter, Mikes Kelemen, Bánffy Miklós vagy Tamási Áron szellemisége? Átjárja-e még e lelkület a ma emberében zendülÅ‘t? Mi az, ami örök idÅ‘ktÅ‘l fogva lélekemelÅ‘, és mi maradt meg abból az állapotból, ami a korai és a néhai erdélyi lélekben létezÅ‘ként érvényesült? Mi örökíthetÅ‘ át, és mi tűnik el a történelem és az ember belsÅ‘ változásaival?

 

Folklór-színházi költeményünk táncetűdök lírai és dinamikus képeinek fűzére: az élÅ‘ népzene és ének, a vendég kamarakórus, a vetített animáció és a táncnyelven elbeszélt állapotok többszólamúsága, mely összességében egy új, az itthont erÅ‘sítÅ‘ reményhez teremt új világot.

 

„ózonleheletű tájak, források, ti, erdÅ‘k csillagai,

titeket hívtalak-hívlak-idézlek vidítani, segíteni,

ha ujjaim begyén kiillan az akarás, szemembÅ‘l fénytelen porba hull a fény,

ti élesztitek újjá, ti, gazdag szívűek, ha haldoklik is, a reményt,

tÅ‘letek orozzam a szót, a muzsikát, az észt, a szívet,

tÅ‘letek, mindig tÅ‘letek, hegyek, erdÅ‘k, fák, füvek.

Hegyek, fák, füvek, ágak, harag-zöld, azúr menny, szívem rokonai,

titeket hívtalak-hívlak-idézlek vidítani, segíteni,

karcsú sziklák, szép fejűek, felhÅ‘-lépÅ‘k, bátorítók”

Szilágyi Domokos

 

Közreműködik a HáromszékTáncegyüttes tánckara:

Dombi Rózsa

Gere Csaba

Gidró Roland

Keresztes Gabriella

Kiss Adorján

Lukács Réka

Márton Csaba

Melles Endre

Pável Hunor-Mihály

Portik Norbert

TörÅ‘ Bence

Ürmösi-Incze Mária-Terézia

Vajda Katalin

Váradi Ágnes

Virág Imola

Vitéz György

valamint Bajkó László, az M Studio táncművésze

 

Heveder zenekar: Fazakas Levente, Molnár Szabolcs, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György. ÜtÅ‘hangszerek: Ádám Júlia.

Ének: ErÅ‘ss Judit

Kórus: Bartos Barna m.v, LÅ‘fi Gellért m.v., Kovács Janka m.v., Simon Piroska m.v.

 

 

Zene: Kelemen László m.v.

Koreográfusok: Mihályi Gábor m.v., Orza Calin m.v.

Koreográfusi asszisztensek: Ivácson László és Tekeres Gizella

Jelmez: Furik Rita m.v.

Díszlet és animáció: ÜtÅ‘ Gusztáv m.v., Munkácsy-díjas képzÅ‘művész és Ferencz Hunor m.v.

Forgatókönyv, dramaturg: Prezsmer Boglárka m.v.

A rendezÅ‘ munkatársai: Prezsmer Boglárka m.v., Orza Calin m. v.

 

RENDEZŐ - KOREOGRÁFUS: Mihályi Gábor m.v.

Érdemes Művész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetÅ‘je

 

 

Hangtechnikus: Kelemen István

Fénytechnikus: BedÅ‘házi Alpár

Színpadi munkatársak: Fegyver Botond, Maksai Gábor, Vajda Attila

ÖltöztetÅ‘nÅ‘k: Kiss Gabriella, Para Kinga

ÜgyelÅ‘: Kovács Adél

 

TánckarvezetÅ‘k: Tekeres Gizella és Melles Endre

Zenekarvezető: Fazakas Levente

A Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetÅ‘je: Ivácson László

A Háromszék Táncegyüttes igazgatója: Deák Gyula Levente

 

 

Az elÅ‘adás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.